Gaál Viktor - A tea színe

- A világ... - kezdte -, a csodák, amiket láttam, a sok-sok ember... A világ kék. Illatos. Olyan, mint a szél. Kemény, de millió darabból áll össze. Meleg. Állandó mozgásban, változásban van. a fehér ember kisebbség, a kereszténység mese csak, én láttam, hogy sosincs vége, a világ örörk. A világ pálmafák és bungalók és békesség, ahogy fekete emberek táncolnak a tűz körül, meg idegen istenek templomai és papírházakból épült városok sora. A világ végtelen óceán, úgy nyel el hatalmas tengerjáró vitorlásokat, mint kisgyerek egy darab cukorkát. A világ: vándormadarak, lusta oroszlánok, ezeréves cetek, északi fények, szivárványok, vízesések és tábortüzek, akárha csillagok lennének az éjszakában.